Magyarországi Természetvédelmi Közalapítványi Hálózat


Közalapítvány-hálózat a természet szolgálatában

1989-ben a rendszerváltás politikai-társadalmi változásai új lehetőségeket nyitottak a civil élet természetvédelmi kezdeményezései előtt Magyarországon. Ezzel együtt azonban – elsősorban a jogszabályi környezet gyors ütemű átalakításának következtében – addig teljesen ismeretlen problémák merültek fel és kerültek előtérbe, melyekre szinte azonnal megoldási javaslatokat kellett kidolgozni.

Ezek közül a külterületeken történt birtokszerkezet-váltás és kapcsolódó hatásaik voltak a legnagyobb veszélyeztető tényezők. A korábbi birtokszerkezet ugyanis – kevés fajt leszámítva – igen kedvező volt az élőhelyek védelme szempontjából, s a honvédelmi célú területek is jelentős értékek fennmaradását tették lehetővé. A privatizáció viszont jóvátehetetlen következményekkel járt volna, mivel a természetvédelmi szempontból rendkívül értékes élőhelyek szétaprózódásának lehetőségét vetítette előre.

A változások miatt a helyi társadalmi csoportosulások egyre több helyen igyekeztek tenni valamit lakóhelyük védelme érdekében. E szervezetek nagy része ugyanakkor csak a lakóhely közvetlen környékére, sokszor csak a belterületre összpontosítva fejtette ki tevékenységét, hiányzott belőle az átfogóbb élőhely-védelmi szemlélet és az összehangoltság is. A szemléletmód és a szervezettség tekintetében egyetlen szervezet, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület volt az, mely alkalmas volt e feladatok országos szintű összefogására. Az egyesületben évtizedek óta dolgoztak olyan elkötelezett, helyi emberek, akik az új kihívásokhoz alkalmazkodva meg tudták alakítani a szerteágazó célokhoz igazodó, új szervezeti formákat.

A magyar jogszabályok (a termőföldről szóló 1994 évi LV. törvény) az ismert civil szervezeti formák közül csak a közalapítványoknak teszik lehetővé külterületi termőföld birtoklását. Közalapítványt csak az állam és szervei, vagy az önkormányzatok hozhattak létre kiemelkedő közérdekű feladat végrehajtására. A természetvédelmi célú közalapítványokat kivétel nélkül a helyi természeti értékek védelme iránt elkötelezett önkormányzatok alapították meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel közösen, a legkülönbözőbb társadalmi csoportosulások és magánszemélyek támogatásával, segítségével.

A veszélyeztetett élőhelyek és fajok megmentése érdekében létrejött közalapítványok története során először a cél eléréséhez rendelt szervezeti forma kialakítása történt meg. A következő lépés a veszélyeztetett élőhelyek megvásárlásához szükséges pénzügyi támogatás megszerzése, és a vásárlás erőt próbáló – sok ötletet és munkát igénylő – feladatának végrehajtása volt. A területvásárlások után szinte mindenkinek szembesülnie kellett a működtetés napi pénzügyi, személyi, szervezeti problémáival. A legnagyobb feladat elé azonban a tulajdonosi joggal járó mindennapi hasznosítás állította a közalapítványokat, hiszen egy teljesen új, más szempontú, korábban nem létező szervezetet kellett erre kialakítani.

A területek megvásárlásával a korábbi hasznosítás természetvédelmi szempontú átalakítására volt szükség. Az élőhelyek működtetéséhez, fenntartásához szükséges ismeretek, tapasztalatok, a kapcsolódó tudományos kutatások eredményei a gyakorlati hasznosítás előfeltételeként sokhelyütt rendelkezésre álltak. A természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek hagyományos gazdálkodással történő hasznosítása során a közalapítványok számos kapcsolódó célkitűzéssel (agrár-környezetvédelmi, műemlékvédelmi, vidékfejlesztési, foglakoztatási, oktatási, turisztikai, stb.) kerültek kapcsolatba.
A közalapítványok áldozatos munkájának köszönhetően az új szempontokat is magába foglaló kezelés a vidéki települések mindennapjainak szerves részévé vált. Az oktatási, szemléletformálási és turisztikai programok révén az elért eredmények ismertsége nőtt, ami a természetvédelem társadalmi megítélését is nagyban javította. Mára a közalapítvány-hálózat tagjai a magyar természetvédelem fontos területi szereplőivé lettek, és sok olyan területen fejtik ki közcélú tevékenységüket, ahol az állami természetvédelem nem tud kellő súllyal szerepet vállalni. A helyi ismertség, civil kapcsolatok révén pedig olyan rétegeket, társadalmi csoportokat is meg tudnak szólítani, melyekkel az állami természetvédelem – teljesen más irányú feladatköre miatt (pl. hatósági feladatok) – nem áll kapcsolatban.

Az 1994 óta eltelt időszakban 8 természetvédelmi közalapítvány alakult meg a Magyarországi Természetvédelmi Közalapítvány Hálózat részeként. Ezen szervezetek különböző nemzetközi civil és állami természetvédelmi szervektől kapott támogatásokkal mintegy 5000 ha termőföldnek minősülő, természeti értékekben gazdag területet vásároltak meg. 2 LIFE-program (túzokvédelmi, kékvércse-védelmi), valamint a Francia-Magyar Biodiverzitás-védelmi program keretében további területvásárlásokra vállaltak kötelezettséget.
»